Fűrészporos álom

       

Lehull a függöny. A sötét porond
Már csak éjszagú csendet tartogat
Sosem-hitt vágy még remény-szirmot bont,
S megkönnyez levetett maszkokat.

Százszín ragyogás kavar'g az égen,
Kacér tünemény kéj ígérete,
Gyöngyöző sóhaj-csillám a légben -
Tömegbe rejtve Magány-élete.

Hazudott mesék. Pazar forgatag
Pompás álmába újra hazatért,
Távoli tájakról bömbölő vadak -
S a fűrészpor lassan issza a vért.

Elkopott remény. Ködlepte hitek
Távol emléke semmivé törpül.
A látszat él csak, megcsalt életek -
S este a függöny mégis felgördül.

Messzemúlt álom... Nem várom, jössze-e,
Maszkomon könnycsepp, többé nem nevet.
Már bohócruhám tartja csak össze
Száz darabra tört, vérző szívemet..